Kihalt állatok atlasza

Történetek azokról az élőlényekről, amelyeket az ember irtott ki, és azokról az emberekről, akik ezt tették.
„És még ma is élnek, ha meg nem haltak” – a tündérmesék jól ismert befejezését az e könyvben szereplő 41 élőlény közül egyikről sem lehet elmondani pozitív kicsengéssel. A mamut, a dodó, a neandervölgyi ember: mind kihaltak. Tovább élnek azonban Radek Malý leírásaiban, Jiří Grbavčic és Pavel Dvorský egész oldalas, színes illusztrációin. A fajokról, alfajokról készült pompás, részletes ábrázolások és leírások arra hívják fel a figyelmünket, hogy az életnek milyen sok formája eltűnt már a Földről. Megelevenednek előttünk a kék bolygó örökre elveszett élőlényei, és talán tudatosodik bennünk az is, hogy a még meglevők sorsa a mi kezünkben van, a környezet változása mellett az állatfajok kihalása sem hagyhat bennünket hidegen. A könyv arra is figyelmeztet, hogy az ember mintha nem tanulna a saját hibájából: az állatfajok eltűnése ma is folytatódik. Oldalról oldalra közeledünk a jelenkorhoz, olyan élőlényekről is olvashatunk, amelyek néhány évvel ezelőtt még léteztek, mint például a zanzibári leopárd (1996-ig), a pireneusi kőszálikecske (2000-ig) vagy a kínai folyamidelfin (2007-ig). Óhatatlanul felmerül a keserű kérdés: vajon melyik élőlényé lenne a következő oldal.